Nagy elektromos fűtés GYIK: fűtőpanelek és infrapanelek A-tól Z-ig

Elektromos fűtések Gyakori Kérdések - GYIK

Sokan fontolgatják a gázfűtés kiváltását vagy kiegészítését elektromos megoldásokkal, de a félelem a villanyszámlától és a hálózat terhelhetőségétől visszatartó erő lehet.

Pedig a mostani szabályok alapján sokszor az adott lakás fogyasztásának elosztása is jól jöhet a gáz és villany között, így csökkentve az összköltséget!

Ebben a részletes útmutatóban tisztázzuk a különbséget a fűtőpanelek és infrapanelek között, kiszámoljuk a szükséges áramerősséget, és választ adunk a fürdőszobai biztonsági kérdésekre is.

Fontos, hogy igyekeztünk röviden válaszolni, de az adott kérdésre a választ néha ki kell bontani több szempontból is, ilyenkor keressen minket elérhetőségeinken. (weblap alsó sávjában bármelyik telefonszámon!)

gyakori kérdések az elektromos fűtésekről

1. Alapok: fűtőpanel vagy infrapanel?

fűtőpanel (konvektor) a levegőt melegíti fel: alul beszívja a hideget, felmelegíti, és felül kiengedi (cirkuláció). Ezzel szemben az infrapanel nem a levegőt, hanem a tárgyakat és az élőlényeket melegíti hősugárzással, hasonlóan a napsütéshez.

Attól függ mi a cél. Ha gyorsan szeretnéd felfűteni a levegőt egy kihűlt szobában, a fűtőpanel jobb választás. Ha nagy a belmagasság, vagy csak egy adott pontot (pl. íróasztal, kanapé) szeretnél melegíteni, az infrapanel a megfelelő, mert nem szökik fel a meleg a plafon alá.

Igen. A modern, termosztátos fűtőpanelek (pl. norvég panelek, Adax, Glamox vagy az Atlantic elektromos megoldásai) képes önálló fűtésként működni, folyamatosan tartva a beállított hőmérsékletet.

Ez egy gyűjtőfogalom már a fűtési mechanizmusra is utal, mivel a norvég fűtőpaneleknél találkozhattunk vele először. Ez a prémium kategóriás, speciális fűtőbetéttel (kerámia magos) és precíz elektronikus vezérléssel ellátott konvektorokra vonatkozik. Nem izzanak, csendesek és nem égetik a port. Nincs bennük ventilátor sem.

Természetesen, ha megfelelően méretezzük a teljesítményét! Egy lakás adott helyiségének megfelelő hőmérsékleten tartása soha nem attól függ, hogy mivel fűtünk! A lényeg, hogy az adott helyiség hőleadását pótolni tudjuk. Ezt az elektromos fűtés közel 100% hatásfokkal teszi meg.

2. Fogyasztás és költségek

Az elektromos fűtés (COP 1) üzemeltetése drágább, mint a gázé vagy a hőszivattyúé, mivel 1 kW áramból 1 kW hőt állít elő. Azonban a beruházási költség töredéke (nincs kémény, nincs kazán, nincs csövezés). Jól szigetelt házban vagy napelem mellett versenyképes alternatíva.

Sokan azt hiszik, hogy 24 óra x 2 kW = 48 kWh. Ez tévedés! A termosztát miatt a panel csak szakaszosan működik. Egy átlagos téli napon, megfelelő méretezés esetén napi 6-8 óra üzemel aktívan. Tehát kb. 12-16 kWh fogyasztással lehet számolni (ez persze függ a szigeteléstől és a külső hőmérséklettől).

Ökölszabályként:

  • Új építésű / kiválóan szigetelt: 25-30 Watt / légköbméter

  • Átlagos / régebbi ház: 35-40 Watt / légköbméter

  • Rossz szigetelés: 50 Watt / légköbméter

  • Infrapanelnél egyszerűsítve: kb. 100 Watt / négyzetméter .

Nem. A kedvezményes H-tarifa csak a megújuló energiát hasznosító, magas hatásfokú berendezésekre (hőszivattyúk, split klímák COP>3) igényelhető. A fűtőpanelek a normál (A1 vagy A2) tarifával üzemelnek.

Ha a napelemrendszer megfelelően van túlméretezve (hogy fedezze a téli fűtési igényt is), akkor az éves szaldó elszámolásban (amíg van) „ingyenes” lehet. Bruttó elszámolásnál már bonyolultabb a térülés, de még mindig nagyon csökkenti a költségeket.

Igen, a norvég gyártó az ADAX panelekre 5 év, azaz 60 hónap teljes körű garanciát vállal, ám a meghibásodás valószínűsége a tapasztalatok alapján szinte kizárt.

Az Atlantic fűtőpanelekre 2 év gyártói garancia van, de regisztrációval plusz 3 év forgalmazói garanciával kiegészíthető!

Mivel ezáltal akár 20%-kal is csökkenthető a fűtési költség. Ezt azáltal lehet elérni, hogy egyszerűen lecsökkentjük a hőmérsékletet éjjel mikor alszunk, vagy nap közben, mikor munkába megyünk. A takarékosság mellett ráadásul élettanilag is kedvezőbb az éjszakai pihenést, 15-18 C°-os hálószobában eltölteni.

A ki/be kapcsolgatás körülményes procedúráját egyszerűen kikerülheti digitális, programozható termosztáttal felszerelt fűtőtestek vásárlásával.

3. Áramellátás, Amperbővítés és vezetékezés

Egy darab 1000-1500W-os panel általában igen. De ha egy elosztóba dugsz be kettőt, vagy ugyanazon a körön van a mosógép is, le fogja verni a biztosítékot. Nagy teljesítmény (2000W felett) vagy több panel esetén dedikált áramkör kiépítése javasolt .

Ez az egyik legfontosabb kérdés! Képlet: Teljesítmény (Watt) / Feszültség (230V) = Áramerősség (Amper).

  • Egy 2000W-os panel: 2000 / 230 = 8,7 Amper .

  • Ha van 3 db ilyen paneled, az 26 Amper – csak a fűtésre! Egy átlagos lakás 32 Amperes betápja kevés lehet, ha mellette villanybojler és sütő is van.

Ha az elektromos fogyasztód egyidejű teljesítménye nagyobb a kismegszakítód értékét. Fűtés korszerűsítésnél szinte mindig szükség van rá (pl. 1x32A-ról 3x20A-re vagy 1x50A-re bővíteni). Ezt a helyi áramszolgáltatónál kell intézni.

Nem feltétel, a panelek 1 fázisról (230V) működnek. De ha sok panelt szerelsz fel (összteljesítmény > 3-4 kW), érdemes 3 fázist igényelni, hogy eloszlasd a terhelést a fázisok között, és ne terheld túl a hálózatot.

Ezt villanyszerelőnek kell méreteznie, de általánosságban:

  • 16 Amperig (kb. 3600W): 1,5 mm² rézvezeték (ha a távolság nem túl nagy).

  • Azon felül: 2,5 mm² vezeték ajánlott. Alumínium vezetékkel szerelt régi házaknál (panelházak) tilos nagy teljesítményű fűtőpaneleket rákötni a régi hálózatra tűzveszélyes miatt!

4. Telepítés, elhelyezés és fürdőszoba

Általános javaslat szerint  fűtőpaneleket (konvektorokat) mindig az ablak alá vagy a külső falra érdemes szerelni. Így a felszálló meleg levegő „hőfüggönyt” képez a hideg üveg előtt, kipróbálva a húzást és a páralecsapódást. Ezzel persze a fűtés hatásfoka is csökken, hiszen mielőtt a meleg levegő bekeringene a szoba belseje felé, az a hőenergia jó részét már leadja…

A konvekciós fűtőpanelt NEM (nem tudna cirkulálni a levegő). Az infrapanelt viszont KIFEJEZETTEN a mennyezetre érdemes szerelni a legjobb hatásfok érdekében.

Csak akkor, ha rendelkezik megfelelő IP védelemmel. A fürdőszobai paneleknek minimum IP24 -es (fröccsenő víz elleni) védelemmel kell rendelkezniük. Itt találnak oldalunkon kielégítő információt: Fürdőszobai fűtések

Azt jelenti, hogy a készülék védett a bármilyen irányból érkező fröccsenő víz ellen. Tehát ha zuhanyzás közben rácsapódik a vízre, nem ráz meg és nem megy tönkre.

Soha ne tedd közvetlenül a kád fölé vagy a zuhanykabinba (0-s és 1-es zóna). A 2-es zónán (a kád szélétől számított 60 cm) belül is csak speciális, fix bekötésű készülék lehet. A legjobb a 3-as zóna (távolabb a víztől).

TILOS és TŰZVESZÉLYES! A fűtőpanelek tetején áramlik ki a forró levegőt. Ha letakarod, a készülék túlmelegszik, lekapcsol (hővédelem), rosszabb esetben kigyullad a ruha. Törölközőszárításra csak a speciális törölközőszárító radiátor alkalmas.

 5. Vezérlés, okosotthon és kényelem

A mechanikus (tekerős) termosztátok pontatlanok, 2-3 fokos ingadozással (hiszterézissel) dolgoznak. A digitális termosztátok 0,1-0,5 fokos pontossággal pontosan a hőt. Ez a pontosság akár 10-15% energia-megtakarítást is jelenthet.

 

Telefonról vezérelhetett bárhonnan. Hasznos, ha:

  • Hazaérkezés előtt fel akarod fűteni a lakást.

  • Nyaralóban, hétvégi házban használt (fagymentesítés ellenőrzése).

  • Látni akarod a fogyasztási statisztikákat.

Ez egy EU-s (Lot20) követelmény. Ha a hirtelen hőmérséklet-zuhanást érzékel (szellőztetés), kiváltó panel kikapcsol vagy fagymentes módba vált, hogy ne fűtse feleslegesen az utcát.

A régebbi vagy olcsóbb, mechanikus termosztátos panelek kattannak ki-bekapcsoláskor (bimetál). A modern, digitális vezérlésű panelek (elektronikus relével ) teljesen hangtalanok , így a hálószobába is tökéletesek.

6. Problémák és hibaelhárítás

Ha ez a fűtési szezon elején történik, az normális. A fűtőbetéten nyáron lerakódott por ég le. Ez a szag 10-20 perc alatt megszűnik. Ha folyamatosan szag van, azonnal áramtalanítsd és hívj szerelőt!

Minden fűtés szárítja a levegőt (a relatív páratartalom csökken a hőmérséklet emelkedésével). Azonban a modern, alacsony felületi hőmérsékletű fűtőbetétek (pl. kerámia betétes) kevesebbet égetik a port és kevesebb szárítanak, mint a régi, izzószálas hősugárzók.

Ez az “hőhíd-jelenség” és a por kombinációja. A felszálló meleg levegő magával viszi a mikroszkopikus port, ami a hidegebb falra “rásül” vagy kicsapódik. Rendszeres porszívózással a panel mögött ez csökkenthető.

Ez a hőtágulás hangja. A fém burkolat és a fűtőelem tágulásakor keletkezett. Az olcsóbb lemezpaneleknél gyakoribb. A minőségi gyártók (pl. Atlantic, Adax) speciális rugalmas rögzítést (fűtőbetét felfüggesztést)  használnak ennek kiküszöbölésére.

Típustól függ.

  • A mechanikus termosztátos ott folytatja, ahol abbahagyta.

  • A digitálisak gyakran visszaállnak gyári alapértékre (pl. 22 fok vagy fagymentesítés).

  • A jobb (pl. memóriás) vagy Wifi-s panelek (mivel az adat a felhőben vagy belső memóriában van) áramszünet után is visszaáll a programozott rendre. Vásárlás előtt erre kérdezz rá!

Elem hozzáadva a kosárhoz.
0 elemek - Ft