Gázfűtés vagy elektromos fűtés - hatásfok összehasonlítás
Gázfűtés vagy elektromos fűtés. Örökösen előforduló téma az elektromos fűtések kapcsán, hogy mennyi a fogyasztás, melyik a jobb: gázfűtés vagy villanyfűtés.
Sokan rávágják: „drága, mert a villanyfűtés háromszor annyiba kerül, mint a gázfűtés”. Igen, tényleg: a gázból származó egységnyi hőenergia mai árakon harmada az elektromosénak. De azt majdnem mindig elfelejtik hozzátenni, hogy 100%-os hatásfok esetén!
A korszerű villanyfűtésekről valószínűleg mindenki tudja amellett, hogy a legtisztább fűtés és megújuló energiával is kiszolgálható, hogy közel 100%-os hatásfokúak.
Akkor is, ha kint alacsony a hőmérséklet és akkor is, ha nem!
De hogy is van ez az egyéb fűtéseknél? Bizony minden egyes fűtési fajta más és más.
Mivel az elektromos fűtéseket mindenki elsősorban a gázfűtéssel – a közhasználatban sajnos szinte mindegy milyen típussal – akarja összehasonlítani, ezért álljon itt egy rövid összefoglaló a gázos rendszerekről.
Gázfűtés vagy elektromos fűtés?
Először nézzünk egy elavult, 20-30 éves, parapetes gázkonvektoros fűtést. Itt a valós – nem laboratóriumi, üzem közbeni – hatásfok bizonyosan kisebb, mint ami a leírásban szerepel maximális terhelésen, mert egyébként nemigen igazolható sokéves tapasztalatunk.
(Olyan ez, mint az autók gyári fogyasztási adata: valahogy soha nem tudjuk valós, használati körülmények közt elérni.)
Mi is igazolja ezt? Több, mint egy évtizede foglalkozunk elektromos fűtések forgalmazásával. Már a kezdettől az egyik leggyakoribb feladatunk volt az elavult gázkonvektorok cseréje valamilyen korszerű, termosztátos elektromos fűtőtestre.
Gyakorlatilag sok ezer konvektor kiváltása után sem nagyon volt olyan vevőnk, aki nem igazolta volna vissza, hogy az új elektromos fűtése kevesebbet vagy legfeljebb ugyanannyit fogyaszt, mint a régebbi konvektora (forintálisan természetesen). Ebben az adatban persze nemcsak a régi, konvektorok hatásfoka az egyik tényező, hanem az egyenetlen vezérlés, és a programozhatóság hiánya is!
Arról nem is beszélve, hogy komfortérzetben a szintugrás komoly: egyenletes programozható hőmérséklet, zajtalan működés, finom hőközlés.
A mai gyártású, programozható termosztáttal felszerelt gázkonvektor típusokra a fentiek nem vonatkoznak, ezekkel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatunk nincs!
Gázkazánok hatásfoka valójában
Gázkazánoknál annak eldöntéséhez, hogy a gázfűtés vagy elektromos fűtés a jobb, elsősorban a hatásfokot kell elemeznünk.
A kazánok hatásfokát számos tényező befolyásolja. Az elmúlt évtizedekben a tüzeléstechnikai hatásfoknak volt jelentősége a kazánok kiválasztásnál, méretezésénél. Ez a névleges, vagy méretezési állapotban, valamint folyamatos üzemben mért hatásfokot jelenti. Ezen adat mindössze egy idealizált vagy más néven névleges hatásfok.
Pedig a kazánhatásfok csak különböző terhelések mellett értelmezhető korrekten. A leggyakrabban a névleges terheléshez tartozó kazánhatásfokot adják meg. Ekkor a kazánégő teljes terheléssel üzemel, nincs készenléti veszteség, mert folyamatos az égő működése.
Részterhelésnél – túlméretezett kazánnál szinte mindig így üzemel a kazán – viszont a kazánégő szakaszosan üzemel. Az égő bekapcsolt állapotának és a kikapcsolt állapotnak az arányát a korrigált kazánterhelés adja meg.
A kazán hatásfoka részterhelésen az alábbiakat veszik figyelembe – a kazán hatásfoka részterhelésen, a kazán hatásfoka névleges terhelésen, a korrigált kazánterhelés, a kazán fajlagos készenléti vesztesége a kazánterheléshez tartozó kazánvíz hőmérsékleten.
Kazán éves hatásfok
A fűtési időszak nagy részében a kazán részterheléssel üzemel. A tüzelőanyag fogyasztásával ezért az ilyen működés közben értelmezhető hatásfok lesz arányban. Az éves hatásfok megállapításához a DIN 4702 az alábbi táblázat szerinti kazánterhelések mellett mérhető kazánhatásfokok átlagát javasolja:
1. 12,80%, 2. 30,30%, 3. 38,80%, 4. 47,60%, 5. 62,60%
Az itt szereplő kazánterhelésekre elmondható, hogy a németországi téli meteorológiai adatokat vették alapul. A fűtési idény teljes tüzelőanyag fogyasztását 5 egyenlő részre osztva azt határozták meg, hogy az egyes fogyasztásokhoz mekkora átlagos külső hőmérséklet tartozik, és azokhoz mekkora kazánterhelés rendelhető.
Az egyes részterhelésekhez természetesen más és más valós hatásfok tartozik, melyek átlagából határozható meg az éves hatásfok is.
Esettanulmányok alapján néhány közelítő példa:
- szabványosan kazán állandó (80/60 fok) kazánvíz hőmérséklet üzemmel 73-90% hatásfok közt változik. Éves hatásfok: 84%
- szabványos kazán 2x túlméretezve: 58-85%. Éves hatásfok: 75%
- alacsony hőmérsékletű kazán állandó üzemben: 86-92%. Éves hatásfok: 90%
Gázfűtés vagy elektromos fűtés összevetésénél látható, hogy a gázkazánok itthon szokásos túlméretezés mennyire nem tesz jót a fogyasztásnak és jelentősen csökkenti az éves hatásfokot! (Az elektromos fűtésnél nincs befolyásoló tényező, az mindig 100% közeli!)
Valós magyarországi viszonyok közt a helyzet még rosszabb, hiszen az időjárás messze nem olyan zord , mint Németországban, azaz a kazánunk még többet üzemel az alacsony terhelésű időszakban!
További hatásfok csökkentő tényező lehet egy rossz, hőszigeteletlen kémény, fejletlen vezérlés, stb.
És ez a szám még mindig csak egy olyan szám, amely nem veszi figyelembe az adott házba (lakásba) telepített rendszer egyéb összetevőit, azok működését.
Gázfűtés vagy elektromos fűtés, egyéb szempontok
Ne felejtsük el figyelembe venni még
a beruházási költséget, karbantartásigényt,
élettartamot, gondtalan használhatóságot, kezelhetőséget,
vezérelhetőséget, komfortérzetet, esztétikai szempontokat,
megújuló energiás kiszolgálhatóságot sem, ahol bizony általában az elektromos fűtés nyer…
A fentiek természetesen ma kapható, korszerű kazánokra vonatkoznak. Azaz kijöhet az az egyszerű következtetés is, hogy egy régi, túlméretezett, rossz vezérlésű gázkazános rendszert lecserélve egy korszerű elektromos fűtésre (pl. norvég fűtőpaneles rendszer), bizony közelíthetjük az előző évi gázos rezsiszámlát.
Persze itt mondhatnánk azt is, hogy akkor nem célszerűbb egy kondenzációs kazánra cserélni a rendszert? Igen: Sok látogatónk elmondhatja, hogy bizony lebeszéltük az elektromos fűtésről, mert egy egyszerű kazáncserével alacsonyabb rezsit érhettek el. De, ha pl. teljes rendszert cserélnénk mindenestől, akkor már el lehet gondolkozni, hogy jobban megéri-e egy jóval kisebb beruházás igényű elektromos rendszert telepíteni, a maradék pénzből pedig csökkenthetjük a házunk hőleadását utólagos hőszigeteléssel vagy éppen napelemrendszert telepíthetünk.
Fűtésrendszer kialakításánál, korszerűsítésénél is érdemes hosszabb időben gondolkozni. Áramot még mindig egyszerűbb termelni otthon, mint gázt!
(Az eredeti cikk 2014 évi, kérjük figyelembe venni ezt az újabb, korszerűbb gázkészülékekkel való hasonlításnál!)
